Lázárék szerint csak buktunk az EU-val, pedig nem is
Nem helytálló annak a kormányzati retorikának a tartalma, hogy a 2007-2013-as ciklus pénzügyi mérlege összességében negatív Magyarországnak - mutat rá körképében az Index EUrológus blogja.
Nem helytálló annak a kormányzati retorikának a tartalma, hogy a 2007-2013-as ciklus pénzügyi mérlege összességében negatív Magyarországnak - mutat rá körképében az Index EUrológus blogja.
"A Kormány elkötelezett a 2014-2020-as időszak uniós forrásai döntő hányadának 2018. év végéig történő elköltésére vonatkozó célkitűzése mellett" - olvashatjuk a tegnap este megjelent 2017-es költségvetési törvényjavaslatban, miközben a táblázatok számai alapján ez csaknem lehetetlen. Idén ugyanis a januárban rögzített legalább 2000 milliárdos célhoz képest csak 1432 milliárdos uniós támogatás kifizetéssel számol a nemzetgazdasági tárca, jövőre pedig 2240 milliárdossal, így még egy 3000 milliárdos kifizetéssel sem tudná elkölteni 2018 végéig a 7 éves keret döntő részét a kormány. Eközben jövőre igen jelentős, 1600 milliárdos, tisztán hazai finanszírozású beruházási csomagot látunk, így a 9%-os beruházás-növekedési terv miatt jó eséllyel mindenfelé építkezéseket látunk majd az országban. Ez akár Pest megyére is igaz lehet, hiszen egy eddig be nem jelentett 16 milliárdos kompenzációra is rábukkantunk a büdzsé sorai között.
Csak néhány hete jelent meg a felhívás összesen 420 milliárd forintnyi szennyvízberuházásra, az Európai Bizottság máris a közbeszerzési eljárás leállítását kérte - írja a Világgazdaság arra hivatkozva, hogy ezt a módszert a Bizottság alkalmatlannak, költségesnek, ráadásul versenyellenesnek találja. Közben a gyors uniós pénzkifizetési terv másik alapvető pillére, az 50 százalékos előleg intézménye, is megremegett, mert a Bizottság a lap szerint szintén jelezte, hogy nem fog ilyen magas támogatáselőleget fizetni. A Miniszterelnökség viszont azt jelezte a lapnak: ragaszkodik ahhoz, hogy itthon ez a magas előlegkifizetés megtörténjen, ami így a Portfolio minapi elemzésének üzenete felé mutat: jelentős mértékűvé duzzad a pénzforgalmi szemléletű hiány, amit itthon átmenetileg meg kell finanszírozni.
Az európai uniós fejlesztési források szabályszerű felhasználásával kapcsolatban jelenleg 16 különböző magyarországi ügyben nyomozunk - tájékoztatta a Magyar Nemzetet a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF). Az OLAF az uniós támogatásokkal kapcsolatos esetleges visszaéléseket vizsgálja hazánkban. Már korábban több esetben is nyomoztak, véleményük szerint a korrupció elleni harcra kapott EU-pénz hasznosítása során szabálytalanság történt.
Lényegesen kisebb növekedést produkált volna a magyar gazdaság az elmúlt években az uniós támogatások nélkül. A transzferek hiányában a nemzetgazdasági beruházások folyamatosan apadnának, illetve nagyobb mértékű lett volna a régió gyorsan fejlődő országaitól való leszakadásunk. Van még időnk javítani.
A napokban vádat emeltek egy több mint 180 milliós vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt az ügy utóbb előkerült elkövetőjével szemben is - írja a napi.hu. Az ügyben négy embert már börtönbüntetésre ítélt a Kaposvári Törvényszék. A vádlott azzal segítette már elítélt társait, hogy szlovákiai székhellyel egy fiktív céget alapított, amelynek közreműködésével hamis árajánlatot, megrendelőlapot, adásvételi szerződést és számlákat bocsátottak ki.
Óriási visszaesést produkált az építőipar januárban: az előző hónaphoz képest 13%-kal, az egy évvel ezelőttihez képest 20,1%-kal esett vissza a termelés volumene. A zsugorodás oka, hogy az ágazatból már hiányoznak a 2015-ig lehívható EU-források.
Reális mérlegelés tárgya, hogy az Európai Unió a jövőben csökkentse a négy visegrádi ország támogatását, amennyiben azok továbbra is elutasítják a menekültek befogadását - mondta az olasz miniszterelnök abban az interjúban, amelyet szerdán közölt a Právo című cseh baloldali napilap.
A fejlesztésekre szánt uniós támogatások csökkentésével fenyegette meg a visegrádi országokat Matteo Renzi olasz kormányfő, amennyiben nem vesznek részt a migrációs krízis hatékony kezelésében - közölte újságírókkal az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozónak részleteit ismerő brüsszeli forrás péntek hajnalban.
Példátlan lépésre készül az Emberi Erőforrások Minisztériuma: a szabálytalanságok miatt felmondják a 2013-ban kötött uniós támogatási szerződést az Országos Roma Önkormányzattal. A kormányzati ellenőrök ugyanis nyomát sem találták semmilyen értékelhető szakmai tevékenységnek a Farkas Flórián által alapított "Híd a munka világába" foglalkoztatási szövetkezet által összevásárolt ingatlanokban. Ez azt jelenti, hogy az ORÖ-nek vissza kell fizetnie a szövetkezetalapításra felvett 1,2 milliárd forintnyi uniós pénzt, amit a záró eredményességi vizsgálat szerint szinte teljes egészében túlárazott, indokolatlan presztízsberuházásokra költöttek ahelyett, hogy a romák munkalehetőségét bővítették volna - számol be az Index.
Az Európai Bizottság jelenleg azt mérlegeli, hogy visszaköveteljék-e Magyarországtól azokat az uniós milliárdokat, amelyeket Brüsszel már kifizetett nekünk a Budapest Szíve programmal kapcsolatban - írta ma reggel a vs.hu saját körképében, amely szerint itthon is indult vizsgálat, de egyelőre nincs gyanúsítottja az ügynek. A Portfolio információi szerint a magyar és brüsszeli szervek közötti levélváltások a Bizottság hivatalos pénzügyi korrekciós javaslata előtti utolsó fázisban járnak, amelynek keretében Brüsszel mérlegeli az OLAF és a magyar szervek felőli, egymásnak ellentmondó információkat.
Megjelent ma a gazdaságfejlesztési pályázati menetrendnek megfelelően a "Gyakornoki program pályakezdők támogatására" című (GINOP-5.2.4-16 kódszámú) felhívás, amelynek keretösszege 15 milliárd forint.
"Közlik veled, hogy indulsz a lóversenyen, de a futam előtt levágják a lábad" - érzékeltette az államapparátus zavarát a Figyelő egyik beszélgetőpartnere a Lázár János miniszter által minap bejelentett 2048 milliárdos uniós támogatás kifizetési cél kapcsán, amelyről múlt héten kormányhatározat is született. A hetilap körképe több példát említve rámutat, hogy nem Brüsszel, hanem sokkal inkább az itthoni folyamatok jelenthetik akadályát a felpörgetett uniós támogatás-kifizetési célnak.
Bár január elején levették a kormány hivatalos pályázati oldalának címlapjáról a 2007-2013-as uniós támogatások kifizetési számlálóját, az elmúlt két hétben szép csendben még mintegy 15 milliárd forinttal tovább pörgött az összeg - figyelt fel a Portfolio az érdekes esetre. A legnagyobb részt ezekből társadalmi infrastruktúra-projektekre fizették ki gyors összesítésünk alapján.
Nem lesz könnyű, viszont nehéz lesz, de összességében megugorható - így foglalta össze álláspontját a Portfolionak Krisán László azzal a csütörtöki kormánydöntéssel kapcsolatban, hogy 2019 elejére ki szeretné fizetni a kabinet a mostani EU-ciklus összes támogatását. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója teljes mértékben támogatja ezt a döntést, hiszen szerinte senki nem kényszerít bennünket arra, hogy a 2014-2020-as ciklus pénzeit csak 7 évre elnyújtva lehet kifizetni. Ráadásul a felpörgetett kifizetéssel elkerülhető lenne az előző ciklus végén kialakult nagy rohanás is - tette hozzá
A kormány a mai ülésén úgy határozott, hogy idén az uniós támogatások kifizetési célját 2048 milliárd forintban határozza meg, és ha ez sikerül, az ebben a munkában részt vevő államigazgatási kollégák 12 havi célprémiumot fognak megkapni - jelentette be a mai Kormányinfó tájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetőjének talán ennél is nagyobb horderejű bejelentése az, hogy szavai szerint 2018 végére-2019 elejére az összes 2014-2020-as uniós pénzt ki szeretné fizetni a kormány a pályázóknak. Ez még a Portfolio által ősszel kalkulált legambiciózusabb kifizetési forgatókönyvnél is intenzívebb kifizetési pályát jelent.
A Portfolio Uniós források rovatának indulása, azaz 2014 augusztusa óta kereken 3300 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki a magyar hatóságok, amelynek 60 százaléka mindössze két nagy Operatív Programhoz kötődik - derül ki rövid összegzésünkből. Ezzel párhuzamosan a vállalkozói réteg számára közvetlenül is érzékelt pályázati források mindössze 255 milliárd forinttal emelkedtek, így nem véletlen, hogy sokan úgy is ínséges időket éltek meg az EU-pénzek terén, hogy közben tényleg ömlött a gazdaságba a támogatás. De hova mentek ezek a pénzek? Alább ezt mutatjuk be röviden.
A 2007-2013-as uniós ciklus nyertese egyértelműen az egyébként is legtehetősebb közép-magyarországi régió volt, hiszen a támogatások közel 32%-át nyerte el, noha eredetileg csak 8%-ot terveztek neki - mutat rá terjedelmes hétvégi körképében a Népszabadság, igaz a kiindulási alap nem helytálló. A lap szerint éppen az ellenkezője történt az elmúlt években annak, mint ami az uniós kohéziós politika fő célkitűzése lett volna, nevezetesen a gyengébbek, leszakadók támogatása. A cikk azokat a tényezőket is megemlíti, amelyek ezen jelentős eltérés mögött meghúzódnak, így a vidéki térségek cégeinek gyengébb tőkehelyzete, óvatosabb hozzáállása a pályázatok kötelező vállalásaihoz, valamint a sokkal kevesebb vidéki kutatóhely. Arról viszont nem tesz említést a cikk, hogy menetközben elérte az országot a 2008-2009-es gazdasági és pénzügyi válság is, ami a forrásfelhasználás arányaira is jelentősen rányomhatta a bélyegét.
"Előrejelzésünk szerint az uniós támogatások (mezőgazdasági támogatások nélkül) a GDP 6 százalékáról annak 2,5 százaléka alá csökkenhetnek, azaz nominálisan az 1000 milliárd forintot is meghaladhatja a visszaesés" 2016-ban - olvasható a Magyar Nemzeti Bank által a héten kiadott inflációs jelentésben. Ezek alapján az MNB-stáb egyértelműen pesszimista a kormány jövő évi uniós forrás-kifizetési terveit illetően, hiszen a kabinet legfeljebb néhány százmilliárdos eséssel kalkulál. A friss jegybanki előrejelzés így a néhány hete felvázolt Portfolio-forgatókönyvek közül a leginkább borúlátó (elméleti) pályával esik egybe, igaz ezzel együtt az MNB nem rontott a jövő évi GDP-előrejelzésén. Ezt azzal indokolta, hogy már gyorsan beépítette a számokba a kormány friss lakáspiaci élénkítő lépéseinek hatását is. Ami még ennél is érdekesebb, hogy az MNB-stáb 2017-re is csak kis gyorsulást vetít előre az EU-pénzek kifizetésben, amely még inkább borúlátó előrejelzésnek számít, ha ezt összevetjük azokkal a forgatókönyvekkel, amelyeket mi kalkuláltunk a kormányzati jelzések alapján.
Úgy juthatnak uniós forrásokhoz a nagyvállalatok 2016-ban, ha olyan projektekben vesznek részt, mely kis- és középvállalkozások számára közvetlen előnyökkel járnak. Hazai forrásból pedig 15 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást irányozott elő nekik a kormány, ha a fejlesztendő tevékenysége a feldolgozóipari ágak (TEÁOR 10-33) körébe sorolt ágazatok valamelyikébe esik.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
