Bár január elején levették a kormány hivatalos pályázati oldalának címlapjáról a 2007-2013-as uniós támogatások kifizetési számlálóját, az elmúlt két hétben szép csendben még mintegy 15 milliárd forinttal tovább pörgött az összeg - figyelt fel a Portfolio az érdekes esetre. A legnagyobb részt ezekből társadalmi infrastruktúra-projektekre fizették ki gyors összesítésünk alapján.
Nem lesz könnyű, viszont nehéz lesz, de összességében megugorható - így foglalta össze álláspontját a Portfolionak Krisán László azzal a csütörtöki kormánydöntéssel kapcsolatban, hogy 2019 elejére ki szeretné fizetni a kabinet a mostani EU-ciklus összes támogatását. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója teljes mértékben támogatja ezt a döntést, hiszen szerinte senki nem kényszerít bennünket arra, hogy a 2014-2020-as ciklus pénzeit csak 7 évre elnyújtva lehet kifizetni. Ráadásul a felpörgetett kifizetéssel elkerülhető lenne az előző ciklus végén kialakult nagy rohanás is - tette hozzá
A kormány a mai ülésén úgy határozott, hogy idén az uniós támogatások kifizetési célját 2048 milliárd forintban határozza meg, és ha ez sikerül, az ebben a munkában részt vevő államigazgatási kollégák 12 havi célprémiumot fognak megkapni - jelentette be a mai Kormányinfó tájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetőjének talán ennél is nagyobb horderejű bejelentése az, hogy szavai szerint 2018 végére-2019 elejére az összes 2014-2020-as uniós pénzt ki szeretné fizetni a kormány a pályázóknak. Ez még a Portfolio által ősszel kalkulált legambiciózusabb kifizetési forgatókönyvnél is intenzívebb kifizetési pályát jelent.
A Portfolio Uniós források rovatának indulása, azaz 2014 augusztusa óta kereken 3300 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki a magyar hatóságok, amelynek 60 százaléka mindössze két nagy Operatív Programhoz kötődik - derül ki rövid összegzésünkből. Ezzel párhuzamosan a vállalkozói réteg számára közvetlenül is érzékelt pályázati források mindössze 255 milliárd forinttal emelkedtek, így nem véletlen, hogy sokan úgy is ínséges időket éltek meg az EU-pénzek terén, hogy közben tényleg ömlött a gazdaságba a támogatás. De hova mentek ezek a pénzek? Alább ezt mutatjuk be röviden.
A 2007-2013-as uniós ciklus nyertese egyértelműen az egyébként is legtehetősebb közép-magyarországi régió volt, hiszen a támogatások közel 32%-át nyerte el, noha eredetileg csak 8%-ot terveztek neki - mutat rá terjedelmes hétvégi körképében a Népszabadság, igaz a kiindulási alap nem helytálló. A lap szerint éppen az ellenkezője történt az elmúlt években annak, mint ami az uniós kohéziós politika fő célkitűzése lett volna, nevezetesen a gyengébbek, leszakadók támogatása. A cikk azokat a tényezőket is megemlíti, amelyek ezen jelentős eltérés mögött meghúzódnak, így a vidéki térségek cégeinek gyengébb tőkehelyzete, óvatosabb hozzáállása a pályázatok kötelező vállalásaihoz, valamint a sokkal kevesebb vidéki kutatóhely. Arról viszont nem tesz említést a cikk, hogy menetközben elérte az országot a 2008-2009-es gazdasági és pénzügyi válság is, ami a forrásfelhasználás arányaira is jelentősen rányomhatta a bélyegét.
"Előrejelzésünk szerint az uniós támogatások (mezőgazdasági támogatások nélkül) a GDP 6 százalékáról annak 2,5 százaléka alá csökkenhetnek, azaz nominálisan az 1000 milliárd forintot is meghaladhatja a visszaesés" 2016-ban - olvasható a Magyar Nemzeti Bank által a héten kiadott inflációs jelentésben. Ezek alapján az MNB-stáb egyértelműen pesszimista a kormány jövő évi uniós forrás-kifizetési terveit illetően, hiszen a kabinet legfeljebb néhány százmilliárdos eséssel kalkulál. A friss jegybanki előrejelzés így a néhány hete felvázolt Portfolio-forgatókönyvek közül a leginkább borúlátó (elméleti) pályával esik egybe, igaz ezzel együtt az MNB nem rontott a jövő évi GDP-előrejelzésén. Ezt azzal indokolta, hogy már gyorsan beépítette a számokba a kormány friss lakáspiaci élénkítő lépéseinek hatását is. Ami még ennél is érdekesebb, hogy az MNB-stáb 2017-re is csak kis gyorsulást vetít előre az EU-pénzek kifizetésben, amely még inkább borúlátó előrejelzésnek számít, ha ezt összevetjük azokkal a forgatókönyvekkel, amelyeket mi kalkuláltunk a kormányzati jelzések alapján.
Úgy juthatnak uniós forrásokhoz a nagyvállalatok 2016-ban, ha olyan projektekben vesznek részt, mely kis- és középvállalkozások számára közvetlen előnyökkel járnak. Hazai forrásból pedig 15 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást irányozott elő nekik a kormány, ha a fejlesztendő tevékenysége a feldolgozóipari ágak (TEÁOR 10-33) körébe sorolt ágazatok valamelyikébe esik.
Ma délelőtt átlépte a kerek 9000 milliárd forintos határt a 2007-2013-as uniós források hivatalos kormányzati kifizetési számlálója. Ez azt jelenti, hogy már nagyjából 300 milliárd forinttal haladta meg a magyar költségvetés által a pályázók felé tett előzetes kifizetés azt a keretet, amit utólag majd várhatóan megkapunk Brüsszeltől. Ez azonban nem menne a költségvetés rovására a nemzetgazdasági tárca és saját információink alapján.
Nagyjából 260 milliárd forint az az összeg, amelyet akár a 2018-as parlamenti választások előtt visszafizettethetne az Európai Bizottság a magyar kormánnyal a 2007-2013-as ciklusbeli uniós támogatásokból - vázolja a kedvezőtlen képet mai cikkében a vs.hu. A Portfolio meglátása szerint a cikk több félreértést tartalmaz, így visszafizetésről biztosan nincs szó, maximum arról, hogy bizonyos támogatási összegeket végül nem kapunk meg Brüsszeltől, így ennek anyagai terhei csak a magyar büdzsét érintik. A Bruxinfo friss értesülései szerint ráadásul már csak mintegy 80 milliárd forintnyi az az összeg, amely esetleg bent ragadhat a közös uniós kasszában a nekünk járó támogatásokból.
Hihetetlen mennyiségű, legalább 404 milliárd forintnyi uniós támogatást fizetett ki a magyar állam a pályázóknak novemberben - derül ki a Portfolio szokásos hó eleji elemzéséből. A friss szám természetesen új történelmi csúcs és felveti annak kockázatát, hogy a rendelkezésre álló 7 éves uniós keretet "túlköltjük", azaz már kizárólag a magyar büdzsé terhére pörgetjük a projektek zárását. Ez viszont ha tényleg így van, akkor az idei évi államháztartási hiányt akár érdemben is felfelé tolhatja.
Sürgősen végrehajtandó feladatok vannak abban a nyolc pontos friss kormányhatározatban, amely "A 2016. évi gazdaságnövekedés érdekében szükséges fejlesztéspolitikai intézkedésekről" címet viseli és azt célozza, hogy az idén extrém szintre pörgetett uniós támogatás kifizetés volumene ne szakadjon be jövőre, mert ez magával húzná a magyar gazdaságot. Az intézkedéscsomag a nyertes pályázóknak igen bőkezű pályázati előleget biztosítana, és míg az egyházaknak vissza nem térítendő épületenergetikai forrásokat szán, addig a lakosságnak kizárólag hitellel kell beérnie, 100 milliárd forint összegben. Utóbbi annak az 1027 milliárd forintnyi forrásnak egy részét jelenti, amely jövőre várható visszatérítendő és kombinált támogatások formájában. A csomag fel akarja pörgetni a környezetvédelmi, energiahatékonysági, a humánerőforrás- és közlekedésfejlesztés pályázati kiírásokat. Utóbbiak egyébként 1215 milliárd forintnyi pályázatot jelentenek és a 83 nevesített kiemelt projekt között felbukkan a budapesti hármas metróra szánt 125 milliárdos forrás is.
Kétmilliárd forintos európai uniós támogatás segíti a rugalmas foglalkoztatás elterjesztését; a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében kiírt pályázat célja, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) magas szintű, száz százalékosan finanszírozott átvilágítási, tanácsadói és fejlesztői szolgáltatást vehessenek igénybe munkaszervezésük rugalmasabbá tételéhez.
A kormányzati és uniós támogatások kifizetésének lassítását igyekszik korrigálni az a törvénymódosító javaslat, amely a most vasárnap hatályba lépő új Közbeszerzési törvény egyes pontjait változtatja majd meg. A módosító talán legfontosabb része az, hogy a 25 millió forint feletti általános közbeszerzési kötelem alól kivennének hét esetet, így például azt, ha valaki kutatás-fejlesztési és innovációs támogatást kap, vagy például olyan uniós pályázaton indul (és nyer támogatást), amelyet még most október 31-ig kiírnak.
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) első három prioritásában újraindult a kifizetés és ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság várhatóan az október elején esedékes költségelszámolásban 210 milliárd forintnyi kifizetést teljesíthet - mondta el egy ma délelőtti sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. A tájékoztatón elhangzottak összhangban vannak azzal, amit a Portfolio már szombaton megírt, miszerint egy lapértesülésben jelzett 100 milliárd felettinél sokkal nagyobb összeg érkezhet rövid távon Magyarországra.
A 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusra járó 8200 milliárd forint magyar intézményrendszer felőli kifizetése idén október közepe körülre teljesíthető, a kormány pedig mindenképpen törekszik a 100%-os forráslehívásra amellett is, hogy a 70 ezer fejlesztésből számtalan olyan lehet, amely valamilyen okból bedől - üzenetében lényegében ezeket mondta ma reggel az M1 aktuális csatornán Csepreghy Nándor. Elárulta azt is, hogy ebből a 70 ezer támogatott fejlesztésből nagyjából még 5 ezer nincs teljesen lezárva. Emiatt egyébként valóba látszik annak indoka is, hogy miért van szükség még mindig a "kormányzati korbácsra".
Minden 100 milliárd forintnyi uniós forráskifizetés átlagosan 3,5-szeres összegű beruházással járt együtt Magyarországon, illetve mintegy 6000 fővel járult hozzá a foglalkoztatás emelkedéséhez - állapítja meg a rövidesen kifutó 2007-2013-as uniós ciklus adataiból készített elemzésében a Magyar Fejlesztési Bank havi összefoglalója. Az MFB Periszkóp című anyaga szerint minden 100 milliárd forintnyi uniós forrás mintegy 2,2 százalékponttal lassította a vállalatok számának csökkenését 2009-2013 között. Az anyag emlékeztet az Európai Bizottság tavaly nyári elemzésére, amely szerint a 2007-2013 közötti időszakban Magyarországra érkező források évente átlagosan körülbelül 0,6%-kal növelték mind a GDP-t, mind a foglalkoztatást a támogatások nélküli helyzethez képest. Az anyag készítői a 7 évre járó források kapcsán nem túl optimistán úgy fogalmaznak: "van rá esély, hogy Magyarország képes lesz az összes rendelkezésre álló EU-forrás felhasználására, ugyanakkor vannak kockázatos területek." Ezek kapcsán a Portfolio által már megírt területeket emelték ki.
Amint arra tegnap felhívtuk a figyelmet: ma valóban átlépte a kerek 8000 milliárd forintos szintet az EU-támogatások magyarországi kifizetésének hivatalos számlálója. Ez tehát azt jelenti, hogy egy év alatt mintegy 2000 milliárd forint érkezett meg a pályázók "zsebébe", idén augusztusban pedig már 130 milliárd forintot tettek ki a kifizetések.
Múlt hétvégén már felhívtuk rá a figyelmet, hogy néhány nap múlva elérkezik ez a helyzet, a vasárnap délutáni állapot szerint pedig kijelenthető, hogy hétfőn, azaz holnap bizonyára meg is történik: átfordul a kormányzati EU-támogatás kifizetési számlálója a kerek 8000 milliárd forintos határon. Ez azt jelenti, hogy 2007-2013-as uniós ciklusból az utóbbi egy év alatt mintegy nettó 2000 milliárd forintnyi EU-támogatás áramlott a magyar gazdaságba, ami a becsült nominális GDP kb. 6%-át, rendkívül magas arányt jelent.
Napokon belül eléri a 8000 milliárd forintos összeget a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus pályázati pénzeinek kifizetése Magyarországon, azaz a tavaly augusztusi 6000 milliárdos szám után újabb kerek összegnek örülhetünk. Még közelebb vagyunk tehát ahhoz az őszi állapothoz, hogy a ciklus forrásainak teljes egészét kifizessük, több ok miatt azonban mégsem dőlhetünk hátra. Az egyik, hogy a késedelmes állami, illetve önkormányzati EU-s projektek legfrissebb listáján még mindig közel 1100 projektet láthatunk, a Portfolio összesítése szerint több mint 200 milliárd forintnyi késedelmes összeggel, így a lista nyilvánosságából eredő nyomásra, mint "kormányzati korbácsra" még mindig szükség van. Ez például a budai közlekedést jó ideje nehezítő fonódó villamos projektre is igaz. A másik, hogy közelmúltbeli elemzésünkkel összhangban még mindig nem zárható ki, hogy egyes programokban végül kis forrásvesztés alakul ki a Magyarországnak járó pénzekre. Harmadrészt pedig azért, mert a legfrissebb rangsor szerint az Európai Unió tagállamai között csak a 23. helyen állunk az említett 7 éves uniós ciklus forráslehívásában.
Joe Biden visszalépését követően.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Örülhet neki a tech szektor?
Úgy látszik, nyaralnak a lakossági befektetők.
A jegybank cikkében nem szerepelnek olyan kifejezések, mint adó, illeték vagy kormány.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
